Szatmárnémeti Katolikus Gimnázium, 1634.-1919. jún.: Fenntartója a jezsuita r. és a →Tanulmányi Alap volt. A jezsuitákat 1630: a Károlyi család hívta meg Nagykárolyba, a török közelsége miatt 1640 k. átköltöztek Szatmárnémetibe. Pázmány Péter alapítványából megnyitották az 1640-es évek elején a kisgimn-ot. A tanítás 1654-60: szünetelt. 1660: nagygimn. 1672: átvették a vártp-ot, a pléb-t és a korábbi ref. isk-t. 1742: a várost sújtó járványban a 6 jezsuitából 5 meghalt. A r. feloszlatása után 1773: az exjezsuiták továbbra is tanítottak, 1776: a pálosoknak adták át az isk-t, ig-ja →Kreskay Imre. 1786-ig, rendjük feloszlatásáig tanítottak, ekkor a ~ megszűnt. Gimn. kvtárának leltára: Documenta artis Paulinorum (Bp., 1976. II:384.) - Házfőnökök: 1695: Göde Péter, 1697: Lencsovics András, 1701: Temerdek Ferenc, 1702: Balásházy Imre, 1714: Balli István, 1717: Perlics János, 1718: Pogány András, 1724: Kovacsics János, 1725: Stiffa Márton, 1727: Tallián Miklós, 1728: Dobravics Dániel, 1731: Miller András, 1732: Szilágyi István, 1736: Boros József, 1737: Cserkó István, 1738: Endes János, 1741: Gyalogi János, Vojda András, 1749: Horváth Mihály, 1755: Hedry Antal, 1758: Lőcsey Márton, 1763: Andrássy Ferenc, 1766: Horváth Ádám, 1769: Tiborcz János. - 1804: Fischer István pp. megnyitotta a líceumot (bölcseleti tagozat), és kérte a kir-tól a gimn. megnyitását. 1806: a második Ratio szerint meg is indult a tanítás az ugyancsak ppi fenntartású 6 o-os kisgimn-ban, egyhm-s papok vezetésével, 1808: nagygimn. 1844-től a tanítás nyelve a m. 1813: gimn-ban 112, líceumban 69; 1825: 125/79, 1835: 163/103, 1845: 168/119 tanulója volt. - 1851: a két intézményt összevonták, létrejött a főgimn., 1851/52 végén volt az első érettségi. 1862: világi tantestületet kapott, a tanítás nyelve m. és rum., 1868-tól m. 1863-1918: kir. kat. gimn. Szerveztek egy rum. nyelvtanári állást, és rum-ül kezdték tanítani a g.k. hittant. 1885: 340/17, 1887: 336, 1899: 450/19, 1909: 593/24 növ-e/tanára volt. 1918: 3 konviktusa 200 növ-et fogadott. 1919. VI: a rum. kormányzótanács lefoglalta, azután mint Eminescu Áll. Líceum rum-ül tanított; m. tagozata nyilvánossági jog nélkül működött. 1926: ezt is megszüntették. 1940-45: m. kir. áll. gimn. volt. - A jezsuiták Hám János mpp. meghívására 1858: érkeztek újra Szatmárnémetibe. A JT vállalta rház és tp. építését, a mpp. alapította középiskolás konviktus vezetését, és lelkipásztori munkát is. Feladatuk volt a környék plébániáin (Nagykárolyban is), és a szegyh-ban missziók és 3-5 napos lelkigyakorlatok tartása, 1900-20: közel 400-at tartottak. 1907-08: a Kálvária-kpnát tp-má építették, 1912: a rezidencia helyére felépült a kir. kat. főgimn. 1913: megalakították az értelmiségiek Mária-kongregációját. 1914: a rház Kálvária-tp. felé eső részének emeletén felépült az első m. →Manréza. - 1919. IV-: a felsőbb elöljárókkal való érintkezés csaknem lehetetlenné vált, 1924. I. 6: tevékenységük a Kálvária-tp. ellátására korlátozódott. - 1941. VI: a r. ismét átvette a Püspöki Konviktus vezetését. Hittant tanítottak, vezették a Mária Kongr-kat. - 1949. VII: a r-et feloszlatták, javait államosították. Az atyák a városban szétszórtan éltek 1951 nyaráig, amikor Szamosújvárra kényszerlakhelyre vitték őket. 3 atya 1960: visszakerült miséző, gyóntató kisegítő lelkésznek. - Házfőnökök: 1907: Alaker István, 1919: →Bóta Ernő, 1940: →Schmidt Ferenc, 1949-60: →Ecker Jenő. 1994-: egy fr. páter (főként) román g.k. hívekkel foglalkozott. M.I.

Rupp II:349. - M. Egyháztört. Vázlatok 1997:19. (Bura László: A jezsuiták Szatmáron) - Felsmann 1885:126. - Wutz 1887:130. - Vajda 1900:202. (alapítva 1636) - Kalmár 1910:201. (alapítva 1636) - MTC 1918; 1943. - Barthos-Csetri 1923:250. - Erdélyi lex. 1928:275. - Jancsó 1935. - Hets 1938. - Boga 1940. - Bura László: Szatmári diákok 1610-1852. Szeged, 1994:214. (Fontes Rerum Scholasticarum V.) - Uő: Iskolavárosunk Szatmárnémeti. Csíkszereda, 1999:103, 105.